Weekday: Heroes

Gate City igen nagy város, és egy nagyvárosban bármi megtörténhet.
Az emberek látszólag nyugodtan élnek, legtöbben mit sem sejtenek a város szövevényes rendszeréről. A korrupció fekélye sok helyen elterjedt már, a bűnözés virágzik...
Csupán egyetlen szervezet maradt ép és tiszta, a C.P.A., ami egy városi különleges egység, de egyben titkos szervezet is. Mindent szemmel tartanak, ami csak Gate-ben zajlik.
Néhány ember nem hétköznapi itt, vannak, akik készek megvédeni az igazságot és harcolni a bűnözés és a bűnözők ellen. Egyesek átlagos emberek, akik kimagaslanak a többiek közül, míg néhány szerencsés szuperképességekkel rendelkezik. Vannak, akik örülnek nekik, de persze olyanok is akadnak, akik nem repesnek feltűnésüktől.
A C.P.A. próbálja összegyűjteni ezeket az embereket, hogy együtt harcoljanak a gonosz ellen, aminek igen sok arca van. Viszont a közös munka nem mindig megy zökkenőmentesen, és egyesek szívesebben járják a saját útjukat.

Tudnivalók, szabályok:
Egy igen nagy városon belül játszunk, de még ez a város is kicsinek bizonyulhat 4-5 szuperhősnél többnek. Ami nagyon fontos, hogy a szuperképességeket próbáljuk úgy megválasztani, hogy az viszonylag reális legyen (már ha lehet itt olyat). Olyasmikre gondolok, hogy pl. a szupererő, szupergyorsaság, stb., szuperész, és még a repülés is elfogadható, de az "át tudok változni ezzé és azzá", vagy "tudok varázsolni" dolog már problémásak számomra. Jó ihletként szolgálhatnak a Marvel és DC képregények (és filmek) karakterei (háhá xDD). Igazi tömörgyönyör ilyen szempontból az X-men sorozat(:P). Ha valaki esetleg nem tudja eldönteni, hogy az ötlete jó-e, vagy sem az nyugodtan kérdezzen, nem harapok, viszont ha valami szerintem nem épp elfogadható azt viszem a Sz.Chat-be, és ott szavazunk róla.
Erről egyenlőre ennyi, de menet közben még tuti eszembe fognak jutni dolgok, akkor majd közbeszúrom.
Nagyon fontos, hogy az időben lehetőleg próbáljunk meg együtt haladni, és ha valaki lemarad az ugorjon előre, ne haladjunk két időfonalon, mert az nagyon zavaró tud lenni.
Engem nem zavar, ha valaki rövid hozzászólásokat ír, de próbáljuk minél jobban kifejezni az érzéseinket:). Úgy lesz a legélvezhetőbb a játék.
Tudom, hogy ezt nehéz lesz betartani, mert néha akaratlanul is beleesünk be a hibába, de próbáljunk meg nem úszni a nyálban, elvégre ez egy szuperhősös-sztori, és nem romantikus dráma. Persze a románc nincs tiltva, de ne írjunk oldalakon keresztül arról, hogy jaj de szeretlek, én is téged, szép a szemed....Értitek. Mértékkel, és nem ez lenne a fő irány.
Ha karaktert alkottok legyetek kreatívak, engem nem zavar, ha valaki koppint pár dolgot (film, könyv, hasonló, nem egymásról), sőt, néha még poén is, ha pl. megjelenik egy képregénybéli karakter itt. Azt, hogy "legyetek kreatívak" arra értem, hogy ne legyenek a karakterek laposak, sablonosak. Próbáljatok minél színesebb egyéniségeket alkotni, és ha megalkottok egy karaktert akkor attól ne térjetek el. Az adatlapon az a legjobb, ha a lehető legtöbbet megtudunk a szereplőről. Ha gonosz, akkor is fontos lenne az előélet, hiszen a legtöbb könyvben/filmben ez nincs leírva. Örülök, ha tesztek be képet (ez lehet rajz is, az csak még jobb), ha viszont ez hiányzik, akkor egy részletes leírást legyetek szívesek adni.
Még valami, amit szerintem fölösleges leszögezni, mert nyilvánvaló: figyeljetek a többiekre, és a játékmesterre is, aki én vagyok xD.

Karakterek:

Ezeket add meg:
Név: Kereszt és Vezetéknév, angolos.
Álnév: (vagy nem tudom, minek mondjam) csak szuperhősöknek és gonoszoknak, egy olyan név, amin a köznép megismeri őket, pl. Batman, Joker, Hulk, Superman, Zöld manó, stb.
Nem:
Kor: igazából mindegy, de legyünk reálisak.
Külső leírás: (ha nincs kép)
Társadalmi pozíció: ide jöhet az olyasmi, hogy mit dolgozik, gonosz/szuperhős-e, vagy csak átlagos közember, stb.
Képesség: (szuperhősöknél)
Tulajdonságok:
Történet: ide írhattok, amit akartok, az életét, stb., örülök, ha leírjátok, hogy mondjuk miért lett gonosz vagy hogyan lett szuperhős, ilyesmik.

Előzmények, karakterek:itt

/CPA? az olyan S.H.I.E.L.D. féle? XD
És te vagy a játékmester? Akkor játszunk egy játékot.../

Chris:
Másnap reggel nyolc körül keltem gyorsan lezuhanyoztam és felöltöztem. Reggelinélkül léptem ki az ajtón, a tegnapi kabátomban és a sálammal a nyakamon. A hűvös őszi szellő felborzolta a hajamat, én visszafordultam és bezártam az ajtót, hogy utána beüljek a kocsimba és a színházhoz vezessek. 
A színház parkolójában álltam le és kiszálltam a kocsiból majd bezártam azt. Odabenn pislákolt valamennyi fény, valószínűleg a takarítók és a kisegítők. Bent a színházban a közös helyiségbe indultam, ugyanis úgy sejtettem Mercedes ott lesz majd.

Mercedes
Ne aludtam sokat az éjjel, reggel is csak félálomban voltam amikor a telefonom ébresztett. Elmentem zuhanyozni -a fürdőszobába vitte magammal a tegnapi felsőmet is ami le lett öntve hogy kitegyem a szennyesbe - majd felöltöztem és rendbe szedtem magam. Ezután egy kis hátizsákba mindent bepakoltam amire szükségem lehetett és nem felejtettem otthon a pulóvert sem amelyet Mr. Fire-töl kaptam kölcsön. Még gyorsan megreggeliztem majd elindultam a buszhoz. Pont odaértem kényelmesen, nem kellett sietnem. Bebuszoztam a színházhoz, már háromnegyed kilenckor ott voltam. Bementem az épületbe, azon belül is a közös helyiségbe sétáltam és ott vártam a férfit. Mikor megérkezett, akaratlanul is elmosolyodtam.
-Jó reggelt! - köszöntem kedvesen.

Chris:
-Jó reggelt! - mosolyogtam a lányra viszonzásul és odaléptem hozzá. - Hogy aludt Miss Quinty?

Mercedes
-Hát ... döcögősen - feleltem zavartan mosolyogva -És Ön? - kérdeztem vissza.

/igen, S.H.I.E.L.D féle, de már nem tudom, minek volt a rövidítése :"DDD/

/Honnan jött?/

/én is írtam ám xD /

/fogalmam sincs xD valami rövidítés, de mondom, hogy elfelejtettem, hogy mié/

/De te találtad ki Laguna?/

Chris:
-Hát, sokat forgolódtam, talán valami rosszat álmodtam. Önnek mi zavarta meg az álmát?- indultunk el kifele a közös helyiségből

Mercedes
-Talán az izgatottság. Egyszerűen nem tudtam lehunyni a szemem - feleltem erre, ügyesen kikerülve az álmatlanságom igazi okának említését.

/ühümm/

Chris:
Már az aulában jártunk.
-Ezek szerint tegnap rendben hazaért és nem érte baj ugye?-mosolyogtam úgy, mintha semmit sem tudnék a húgommal való találkozásáról.

Mercedes
-Igen. Nem történt semmi - feleltem rezzenéstelenül. Nem akartam elmondani senkinek ami történt, még azt a felét sem ami nem olyan bizarr. Úgy döntöttem hogy jobb ha ez inkább ... az én titkom marad.

Chris:
-Remélem azért valamennyit tudott aludni. Nem volna szerencsés fáradtan odatámolyognia. De ne aggódjon elkapom ha elájulna! - viccelődtem - Ott leszek a meghallgatásán.

Mercedes
Bólintottam.
-Még egyszer köszönöm hogy elintézte nekem ezt a meghallgatást! - hálálkodtam sokadjára.

Chris:
-Még egyszer mondom, hogy még ne köszönje! Elveszi a szerencséjét! - ripakodtam rá persze csak viccelődve, mikor a kocsimhoz értünk. Kinyitottam, azután kinyitottam az ajtót neki az anyósülésnél - Üljön csak be!

Mercedes
Mosolyogva biccentettem mielőtt még megint kimondtam volna hogy "Köszönöm!" majd beültem az autóba.

Chris:
[...]
Egy félóra múltán már ott ültünk a stúdió várótermében, Ralphra várva.
-Ó még nem említettem, hogy milyen filmről is van szó igaz?-tettem fel a költői kérdést. - ez voltaképpen egy Sci-Fi, különös emberekkel, akiknek különleges képességeik vannak. Voltaképpen mutánsokkal. A címe Weekday Heroes - magyaráztam neki.

/Remélem a címmel senkit nem sértek meg xDD/

Mercedes
-Értem - bólintottam -És ...mi a story? Mármint...érti. A történet. - kíváncsiskodtam.

Chris:
-Azt hiszem egy városban élnek mind, néhányan beilleszkednek, néhányan különleges képességeiket kihasználva gonoszkodnak, embereket támadnak meg, ilyesmi. Pontosan még én sem ismerem sztorit, még csak a casting hetek zajlottak le. A forgatókönyvet elküldték volna, de így Ralph odaadja nekem. - feleltem hosszan

Mercedes
Ismét bólintottam. Ezután nem szóltam egy ideig, eyelőre nem volt több kérdésem.

Lilly
[...]
Pár nappal később ugyanabban a legfelső emeleti szobában ültem a kanapén, egy tervrajzot nézegetve, amelyet az előttem állo kis dohányzóasztalra terítettem ki. Minden részletesen fel volt tüntetve , a védelmi berendezést is beleértve. Éppen ezt tanulmányoztam, hogy hogyan lehetne a legegyszerűbben kijátszani. Ma éjjelre nagy dolgot terveztem, nem kevés pénz múlott rajta.

Player
Blacky mögé sétáltam.
- Látsz valamit? - kérdeztem a nőt, aki a lapot tanulmányozta. Én már megnéztem a tervrajzokat, de most nem nagyon volt kedvem az akcióhoz.

Blacky
-Pont eleget - feleltem a férfinak, fel sem nézve a papírból. Fogtam egy tollat és meghúztam vele az általam legegyszerűbbnek vélt útvonalat a térképen.
-Így. Gyerekjáték lesz - jelentettem ki aztán, miközben felegyenesedtem ültömben.

Player
A papír fölé hajoltam és megnéztem a lány tervét. Felhúztam a szemöldököm.
- Ez lenne a....terved? - kérdeztem a homlokomat ráncolva.

Blacky
-Ez csak egy verzió. Úgy látom, hogy arról őrzik legkevésbé a helyet, csak a biztonsági kamerákat és egy őrt kell kiiktatni, aztán át kell jutni a mozgásérzékelőn.- magyaràztam, végighúzva az ujjam a tollal rajzolt vonalon- De ha van jobb ötleted, hallgatlak! -tettem hozzá, felnézve a férfira.

Player
Megráztam a fejem, és a számhoz emeltem a poharamat. Ittam egy kicsit, majd újra a lány felé fordultam.
- Tudod, nekem most nem igazán van kedvem ehhez az egészhez. - mondtam egyszerűen, közben leültem Blacky mellé a kanapéra.

Blacky
-Ezt annak az ürgének mondd akinek a gorillái fél egykor a kikötőben vàrják a szajrét! - néztem a férfira. Őszintén szólva meglepett, hogy ezt mondta, eddig még sosem hallottam tőle, hogy ne lenne kedve egy kis akcióhoz.

Player
A nőre néztem, meg voltam lepve.
- Mi van? - kérdeztem minden gondolkodást mellőzve.

Blacky
-Nem említettem? - kérdeztem, mintha meg lettem volna győződve róla, hogy már mondtam neki - Fél egyre a kikötőbe kell vinnünk a képet, ott fog vàrni két pasix akik hozzák a pénzt.

Player
- Vá-vá-vá-vá-várjál. - csuktam be a szemem, és kicsit megráztam a fejem. - Milyen képet? - kérdeztem a lányra nézve.

Blacky
-Ma nagyon nem vagy formában, Player! Szerinted miért megyünk a múzeumba? - vigyorodam el - A Da Vinci festmény kell, amit nem rég hoztak a városba. A Hermelines nő - magyaráztam.

Player
Felvontam a szemöldököm.
- Az itt van a városban? - kérdeztem. Totál nem voltam képben.


/szóvicc, haha xDDD nemvagyvicces -.-/

Blacky
Most már nevetnem kellett.
-Hol voltál az elmúlt két napban? Minden ezzel volt tele. Másról nem is lehetett hallani a városban - mondtam, még mindig mosolyogva. Mulattatott, hogy a férfi ennyire le van maradva.

Player
Mogorva arcot vágtam.
- Nem igazán jártam a városban mostanában. - morogtam. Bosszantott, hogy a lány kinevet, bár talán erre is rájátszottam egy kicsit (szokásom szerint).

Blacky
Biccentettem majd felálltam. Nem akartam tovább idegesíteni a férfit, ma még szükségem lesz rá.
-Gyere, zavarjuk le az ügyet, aztán azt csinálsz amit akarsz! - mondtam neki.

Player
Elfintorodtam.
- Nagyon fontos? - kérdeztem a nőt.

Blacky
-Igen, ez most nagyon fontos! - közöltem vele, majd a falhoz léptem és egy gombnyomással kinyitottam egy titkos szekrényt, amelyből kivettem mindent amire szükség lehet a betörés alatt. Beleértve egy csinos kis pisztolyt is, amelyet az övembe csúsztattam.

Player
Szenvedő arccal néztem a nőt, majd hangosan sóhajtottam.
- Rendben. - álltam föl.

Blacky
Elégedett mosollyal bicentettem, majd odadobtam neki a táskát amibe a cuccokat tettem.
-Gyerünk! - mondtam és el is indultam.

Player
Kissé kelletlenül indultam a nő után, és nem siettem túlságosan. A táskát, amit felém dobott, elkaptam és a vállamra akasztottam.

Blacky
A lifttel lementünk a földszintre, majd elhagytuk a régi hotel épületét.
-Kocsival megyünk? - intettem a fejemmel a közelben parkoló autók felé.

Player
Vállat vontam.
- Semmi kedvem gyalogolni. - indultam meg a kocsik felé.

Blacky
Követtem a férfit. Elkötöttünk egy kocsit és a múzeumhoz hajtottunk. Egy közeli mellékutcában álltunk meg, onnan gyalogoltunk.

Player
Szórakozottan sétáltam a nő mellett, ahogy ránéztem, el kellett vigyorodnom. Mindig olyan komoly volt...

Blacky
A szemem sarkából vetettem egy pillantást a férfira. Amikor megláttam, hogy megint vigyorog, csak megforgattam a szemem és mentem tovább.
[...]
Egész könnyű akció volt, ahhoz képest, hogy milyen nagy értékű műkincsről van szó. Még a riasztó sem szólalt meg, minden gond nélkül elloptuk a festményt. Mikor végeztünk, a lehető leggyorsabban elhagytuk a környéket és a kikötőbe hajtottunk, a megbeszélt helyre. Egy elhagyatott raktàrépület mellett álltunk meg a kocsival.

Player
Az autónak támaszkodva vártam, hogy befussanak azok, akikkel üzleteltünk.
- Kicsit korán jöttünk, nem? - néztem a nőre.