Freedom city

Egy magányos kisváros. Még annak sem mondható, méreteiben sokkal inkább hasonlít egy falura. Modern kialakítása mégis jogossá teszi a 'város' címre. Nincs itt semmi különös, csak egy kis élelmiszerbolt, könyvtár, iskola, óvoda, valamint egy központi szórakozóhely, amolyan kávézó-étterem-kocsma-diszkó egyben. Mindezek a középületek szinte fényűzően csillogó házak között. Freedom city-t fiatalok lakják, akik próbálnak megállni a saját lábukon. Mindenki ismer mindenkit, gyakran összefutnak az utcán, postán vagy esetleg bevásárlás közben. Nappal meglehetősen nyugodt, békés légkörű településsel találkozhatunk. Éjszaka viszont többnyire felpereg az élet, elszabadulnak a vágyak, elszakadnak a visszafogottság láncai. Te is ki akarod próbálni, milyen lehet itt az élet? Akkor meg mire vársz? Csatlakozz te is Freedom világához!

ELŐZMÉNYEK

Amit meg kell adnod:

Kép:
Név:
Nem: (fiú-lány)
Kor:
Tulajdonságok:
Történet:
Egyéb:
Kijátszó:

Maddy
Ezután valamivel csendesebben telt a nap, a többiek hajlandóak voltak visszafogni magukat, elég volt nekik mára egy balhé. Utolsó óra előtti szünetben vettem magamnak egy citromos teát a büfében, úgy mentem ki az udvarra.

Monique:
Az udvaron álltam, néhány barátnőmmel beszélgettem épp.

Maddy
Odamentem Monique-ékhoz és miközben őket hallgattam, lassan iszogattam a teámat.

Monique:
-Szia! -mosolyogtam a hozzánk lépő Madddyre.

Maddy
-Sziasztok. Megint - mosolyodtam el halványan.

/Lau? :O/

Emma Meadow írta:/Lau? :O/

[Jó kérdés.. x3]

Monique:
-Nem ülsz le? -csúsztam odébb a padon, amin ültem.

Maddy
-De, köszi! - foglaltam helyet mosolyogva.

Monique:
-Nem volt semmi az első óra! -sóhajtottam fel.

/nem járhatnak egy osztályba.....nem lehet ott több lány.../

Maddy
-Miért is? - kérdeztem a teámat kortyolgatva.

Monique:
-A matek tanár lefárasztott minket agyilag azzal, hogy feleltetést tartott. Kihívott egy olyan fiút, aki szinte semmit nem tanult, csak állt a táblánál. Szépen ki is röhögte némelyik gyerek, a tanár meg 6 perc alatt a helyére küldte. Fele társaság úgy döntött inkább alszik egyet az egészre, úgyhogy lehajtották a fejüket és ténylegesen valóra váltották a tervüket. Iszonyat szánalmasak vagyunk néha, úgy érzem. Még egy felelést sem tudunk átvészelni! - sóhajtottam fel. -Amúgy hogy telik idáig a nap? A te osztályod normális most?

Maddy
-Ugye ezt nem kérdezted komolyan? Ezek primitív tuskók, nem tudnak normálisan viselkedni. Castiel akkora balhét levágott első órán, hogy az hihetetlen .... Az ilyen minek jár iskolába? - forrongtam.

Monique:
-Mit csinált? - kérdeztem meglepődve. -Egyébként magam sem tudom. Sajnos az ilyenek nem értenek a szép szavakból és tanulni sem akarnak. Nem lenne itt a helyük az ilyen gyerekeknek.

Maddy
-De ez azért mégis sok. Jóformán kérdőre vonta a tanárt mert leadja az anyagot - meséltem dühösen.

/Őt nem hívta senki? :O/

/de csak nem tud regizni telefonról és azóta várjuk .../

Monique:
-Jézus! - hüledeztem. -Ez rémes! Nem tudom hogy járhat még ide. Azt hittem már kicsapták..

Mady
-Nincs olyan szerencsém ... -morogtam. - Tényleg! Te jössz szombaton Eric-ékhez? - váltottam témát.

Monique:
-Igen, jövök! - válaszoltam csillogó szemekkel. -És te?

Maddy
-Még szép - bólintottam.

Monique:
-Jajj de jó! - feleltem vidáman. -Milyen ruhába jössz majd?

Maddy
-Még nem tudom. De nem fogok kiöltözni. Nincs értelme.- feleltem.

Monique:
-Természetesen én sem. - vontam vállat. -Egyébként hogy haladsz a tanulással? -kérdeztem érdeklődve.

Maddy
-Mindenből kitűnő vagyok még mindig- feleltem, talán egy egészen picit fölényesen - Na és te? - kérdeztem vissza.

Monique:
-Az nagyszerű! Nagyon szorgosan készülhetsz az órákra! - mosolyodtam el. -Én a négyes átlagot tartom.

Maddy
-Még az sem rossz - mosolyodtam el.

Monique:
-Szerencsére nem! - mosolyogtam vissza rá. -Egyébként a többi órád már vidámabban telt el?

Maddy
-Szerencsére behúzták a nyakukat, első óra után már úgy-ahogy tudtak viselkedni - válaszoltam. Ekkor a hátamon puffant egy hógolyó.
-Melyik volt?! - fordultam hátra , teljesen kikelve magamból. Ivan és Nate nagyban röhögtek.
-Ó, igen? - morogtam majd felálltam és gyúrtam egy hógolyót és elhajítottam, teljes pontossággal eltalálva Ivan fejét.

Monique:
Halkan felnevettem, persze úgy, hogy a fiúk még véletlenül se vegyék észre. Volt egy titkom, amit a legjobb barátnőimnek sem mondtam el. Ez az volt, hogy szeretem Ivant. Nagyon, amióta csak idekerültem és reméltem, ott lesz Eric paryján. Gyakran elszórakoztam a gondolattal, hogy sokat nevetünk együtt, hogy valamikor egyszer, a party után átölel. De most komolyan! Olyan aranyos! És vicces és.. És én komolyan szeretnék vele járni, de nem tudtam, mennyire érdekelné őt egy vörös hajú strici aki bár szeret hülyülni, visszafogottabb. Lehet ezt úgy venné hogy egy besavanyodott alak vagyok, aki nem érti a poénokat...

Ivan
Nate kitalálta hogy dobjuk meg hógolyóval Maddyt. Belementem, jó móka volt, szerettem nézni ahogy felhúzza magát. Csak arra nem gondoltam hogy vissza is dob ... Mikor arcon talált felszisszentem.
-B**us, ez hideg! - kiabáltam oda a lánynak.
-Nem mondod? - kaptam választ.

Monique:
Gyúrtam egy hógolyót, majd megdobtam én is a két fiút. Sosem árt egy kis móka.

Ivan
A Maddy mellett ülő lány is eltalált.
-Ez nem ér! - nyafogtam majd gyúrtam egy újabb hógolyót és feléjük dobtam.

Monique:
-Ó, dehogyis nem! - nevettem, de aztán arcon talált egy hógolyó. Lehajoltam, gyúrtam kettőt is, majd a fiúk felé dobtam. Külön címeztem nekik mindkettőt.

Ivan
Maddy inkább odébb húzódott, de én tovább hógolyóztam Monique-al. Jól szórakoztam.

Monique:
Tovább szórakoztam a fiúval, még egyszer Maddyt is eltaláltam, persze nem erősen és csak a lábánál.

Maddy
A szememet forgatva odébbálltam mikor Moniq eltalált. Nem akartam részt venni ebben.

Ivan
Remekül szórakoztam, jót nevettem. Idő közben közel futottam a lányhoz hogy könnyebben eltaláljam.

Monique:
-Ezt még visszakapod! -nevettem, amikor eltalálta a karomat. Gyúrtam egy nagyobb hógolyót, majd közelebb futottam hozzá és eldobtam.

Ivan
Jól eltalálta a vállamat.
-No megállj! - nevettem majd odaugrottam hozzá és lefogtam.

Monique:
Jókedvűen nevettem fel. Élveztem a kis játékot, és hogy lefog. Számomra olyan volt, mintha csak szorosan magához ölelne. Persze próbáltam kiszabadulni.
-Héé, ez nem éér! -kacagtam fel.

Ivan
-Dehogynem -röhögtem, majd elengedtem az egyik kezemmel, felkaptam egy adag havat és a kapucnijába nyomtam. Ezután leszálltam róla.

Moniquw:
Halkan felsikítottam.
-Ez hideg! -kiáltottam fel, majd elkaptam a kabátjánál és egy kis havat raktam ajándékba a nyakához.

Ivan
-Te beszélsz? Lefagy a nyakam! - kezdtem el kisöpörni a havat a pólmból.

Monique:
Halkan felnevettem, majd kiráztam a kapucnimba gyömöszölt havat.

Ivan
Ekkor meghallottam a jelzőcsöngőt.
-Ne már. Pedig kezdtem jól szórakozni - húztam el a szám majd elindultam befelé.

Monique:
A jelzőcsengő hangja nekem sem tetszett. Jól éreztem magam, jobb lett volna, ha örökké tart ez a csodás pillanat. Jól esett hogy azt mondta, kezdte magát jól érezni. Sóhajtva sétáltam be utána.

Ivan
Bevártam a lányt.
-Ügyes voltál. Tök jól célzol! - vigyorogtam rá és pacsira tartottam az egyik tenyerem.

Monique:
Csillogó szemekkel néztem fel rá.
-Köszi! -adtam neki pacsit. Jól esett a dicsérete. Szerinte jól célzok!

Ivan
-Lenne kedved suli után moziba jönni? - kérdeztem hirtelen. Mi mentünk a srácokkal és gondoltam megkérdezem őt is.

Monique:
Felcsillantak szemeim a lehetőségre.
-De igen! - bólintottam mosolyogva. -Mit nézünk majd meg?