Balaisania

Signy
Élveztem ezt az egészet, minden érintésbe beleborzongtam egy kicsit , de nagyon jó érzés volt. Közben tétován próbáltam kitalálni hogy nekem mit kell csinálnom. Soha senki nem avatott be pontosan abba hogy mi a dolgom, fogalmam sem volt mikor mit kellene tennem. Félénken simogattam Lorgi arcát majd nyakát, vállát és végül megállaposott a kezem a mellkasán.

Lorgi
Végül elértem arra a pontra, mikor gyengéden kioldottam a lány ruháját, szabaddá téve így a vállát. Egy pillanatra elhúztam a fejem, majd Signy nyakán folytattam a csókokat, egyre lejjebb haladva. Finoman megcsókoltam az állát, a nyakát, a kulcscsontját, majd a vállát is, és közben óvatosan és lassan egyre lejjebb húztam róla a ruhát.

Signy
Az első pillanatban kicsit megijedtem amikor a ruhámat kezdte bontogatni de aztán mégsem szóltam, hagytam magam, élveztem a csókjait.

Lorgi
Abbahagytam a csókolgatást, és feltérdeltem az ágyon. Kibontottam az ingem zsinórját, de nem vettem még le a fölsőm. Odahajoltam a lányhoz.
- Segíts! - kértem őt. Szerettem volna, ha ő veszi le rólam.

Signy
Elmosolyodtam majd levettem Lorgiról az inget és rövid gondolkodás után egyszerűen félredobtam. Ezután lehúztam magamhoz a férfit és megcsókoltam.

Lorgi
Onnan folytattam, ahol abbahagytam, tovább csókoltam a lányt, és szép lassan lehúztam róla a ruhát.

Signy
Bár minden mozdulatát éreztem, végig követtem a szememmel is hogy mit csinál. Mikor teljesen lekerült rólam a ruha megint feszengeni kezdtem egy kicsit ezért vettem egy nagy levegőt hogy lnyugtassam magam. Most már végig akartam csinálni.

Lorgi
Egy pillanatra megálltam és a lányra mosolyogtam.
- Gyönyörű vagy. - mondtam neki őszinte kedvességgel, mélyen a szemeibe nézve.

Signy
Ezen elmosolyodtam és talán kicsit el is pirultam bár ez nem igazán látszódhatott a félhomályban. Jó volt ezt hallani mint mindig de ez most mégis más volt...

Lorgi
Újra megcsókoltam őt, és közben végigsimítottam a testén, élveztem a bőrének selymes tapintását. Éreztem, hogy fokozódik bennem a vágy, de nem gyorsítottam, maradtam ebben a tempóban. Csak semmi sietség...

Signy
Visszacsókoltam és közben a hátát átkarolva még jobban magamhoz húztam Lorgit. Lassanként valami furcsát kezdtem érezni, amilyet még soha ez előtt. Először nem tudtam hova tenni de aztán belém hasított egy gondolat. Talán ezt nevezik vágynak...

Lorgi
Mikor már úgy éreztem, itt az ideje, én is levetkőztem, és úgy bújtam a lányhoz, és csókoltam tovább.
[...]

Signy
[...]
Kicsit megszeppentem bújtam Lorgihoz. Furcsa volt,nem tudtam mit gondolok igazán a dologról. Először fájt, aztán csak furcsa volt, a vége felé pedig már kimondottan jó érzésnek találtam. Most kicsit jobban magunkra húztam a takarót mert kezdtem fázni.

Lorgi
Egész végig próbáltam olyan gyengéd lenni, amennyire csak tudtam. Igyekeztem úgy viselkedni, hogy a lánynak a lehető legnagyobb örömet tudjam szerezni.
Mikor véget ért, láttam rajta, hogy kicsit meg van szeppenve. Hiszen még olyan fiatal....Szeretetteljesen öleltem magamhoz, és megpusziltam a homlokát. Nagyon boldog voltam akkor.

Signy
Még jobban hozzábújtam Lorgihoz majd lehunytam a szemem. Meglepődtem rajta hogy mennyire elfáradtam, egész gorsan elaludtam.

Lorgi
Éreztem, ahogy a lány légzése lelassul, és tudtam, hogy Signy elaludt. Finoman elmosolyodtam, és követtem a példáját.

Signy
Nem álmodtam semmit , ami ritka volt nálam de most nem is bántam. Jó volt ez így. Reggel arra ébredtem hogy a nap bevilágít az ablakon. Lassan kinyitottam a szemem, még mimdig Lorgi karjai közt feküdtem. Halványan elmosolyodtam és visszacsuktam a szemem de már nem aludtam.

/Laguna xDD kezdem azt hinni, hogy félsz írni, hiszen az ugrás után Banci is többet írt pedig nem szokott ~ Mindegy, nagyon cukik vagytok  /

/Emma♥ szeretlek, ugye tudod? xDDD valóban, most nem akartam írni/

/Késő este volt és féltél, hogy rosszat álmodsz? Ja nem. Ezt reggel írtad. Akkor még korán van igaz? /

/egyszerűen csak nem aludtam, és olyan állapotban voltam, hogy nem volt kedvem hozzá, hogy elképzeljem xDD sajna így sem úsztam meg teljesen.
am ez olyan furi. mikor nem vagyok fáradt, szinte bármit le tudok írni, mert egyszerűen csak nem képzelem el, csak leírom, de ha álmos vagyok, akkor minden kíméletlenül megjelenik a szemeim előtt. ezt most nem kívántam xD/

Lorgi
Mikor fölébredtem a lány még mindig ott volt az ágyban, a karjaim között. Finoman elmosolyodtam és belepusziltam a hajába. Tudtam, hogy már nem alszik, hallottam a légzésén.
- Jó reggelt. - duruzsoltam neki kedvesen.

Signy
Mikor Lorgi is felébredt, akkor sem nyitottam ki a szemem.
-Jó reggelt! - köszöntem vissza neki halkan, és közben akaratlanul is szélesebb mosolyra húztam a szám.

Lorgi
Hogy aludtál? akartam kérdezni, de mégsem ez jött a nyelvemre. - Hogy érzed magad? - kérdeztem. Ő is tudhatta, hogy a tegnap estére is gondolok.

Signy
-Jól -feleltem majd kicsit elbizonytalanodtam -Vagyis ....azt hiszem. Kicsit furcsa. -tettem hozzá.

Lorgi
Elmosolyodtam, és megcsókoltam a lányt.
- Csodálatos vagy. - mondtam neki kedvesen.

Signy
-Ezt most miért ...? -kérdeztem kicsit zavartan, de szélesen mosolyogva.

Lorgi
- Mert így van. - mondtam neki mosolyogva.

Signy
Mosolyogva megcsókoltam.
-Szeretlek! - suttogtam a szemébe nézve mikor elhúzódtam.

Lorgi
Elmosolyodtam.
- Én is téged, Signy. - mondtam neki kedvesen.

Signy
Visszahajtottam a fejem a nyakába és behunytam a szemem.

Lorgi
Egy ideig még így feküdtünk, aztán nem túl szívesen, de fölkeltünk. Felöltöztünk, és átmentünk reggelizni.

Signy
Nem sokára kikászálódtunk az ágyból, felöltöztünk és elmentünk reggelizni. Jól esett az étel, jobban mint mikor egyedül voltam. Amíg Lorgi távol volt, sokszor ki is hagytam a reggelit.

Lorgi
Reggeli közben is kellemesen elbeszélgettünk Signyvel, majd egyszer csak megjelent Gwas. Egy levelet adott át, érdeklődve néztem rá, mire alig észrevehetően megcsóválta a fejét. Ő sem tudta, honnan jött. Elvettem a papírt, és kíváncsian néztem meg a pecsétet. Az arcomra derű és meglepettség ült ki a holdszínű viasz láttán, amibe egy fát átölelő sárkányt ábrázoló címer volt nyomva.
- Levelet kaptunk a tündéktől. - néztem fel egy pillanatra Signyre, majd feltörtem a pecsétet és széthajtottam a levelet.

/Na végre, hogy már legalább haladunk az időben /

Signy
Amikor Gwas levelet hozott, érdeklődve vártam hogy Lorgi kibontsa. Mikor megmondta hogy a tündéktől jött, kíváncsiságom csak erősödött.

Lorgi
Az íves betűk valami furcsa, ezüstös fénnyel derengő tintával voltak írva. Átfutottam a rendezett sorokat, és elmosolyodtam.
- Meghívást kaptunk a Ffyncy Dathlu-ra. - néztem Signyre mosolyogva.

Signy
Kicsit értetlenül néztem vissza Lorgira.
-Az mi?- kérdeztem tőle.

Lorgi
Finoman elmosolyodtam.
- A Ffyncy Dathlu a Sárkányünnep. Ez a tündék egyetlen ünnepe, és csak százévente rendezik meg. - feleltem kedvesen. - Nagy dolog, hogy meghívást kaptunk rá. - pillantottam a levélre.

Signy
-Értem - bólintottam mosolyogva. Nagyon érdekesnek találtam amit Lorgi mesélt és örültem hogy meghívtak minket. Kíváncsi voltam, hogy milyen is lesz.

Signy
-Mikor lesz az ünnep? - kérdeztem aztán kíváncsian.

Lorgi
A levél felé pillantottam.
- Öt nap múlva... - mondtam. - Szeretnél már ma indulni? - mosolyogtam a lányra kedvesen.

Signy
Egy pillanatra lesütöttem a fejem mert kicsit elpirultam. Mintha csak a fejemben olvasna... De azt érezném. -gondoltam majd felnéztem , immár mosolyogva.
-Igen. Ha lehet..-feleltem a kérdésre.

Lorgi
Elmosolyodtam.
- Rendben.
Intettem Gwasnak, aki az egyik sarokból figyelt minket, és megkértem, hogy szóljon egy lovásznak, hogy készítse elő a lovainkat, és néhány szolgálónak, hogy pakolja össze a csomagjainkat. - Három embert kérek a testőrségből is. Ők a tünde erdőig kísérnek majd bennünket.
A fiú bólintott és elsietett, mi meg kényelmesen tovább folytattuk a reggelinket.

Signy
Reggeli után elmentünk összekészülődni az utazásra. Én átöltöztem egy másik ruhába amiben kényelmesen tudtam lovagolni.

Lorgi
Még aznap délután elindultunk a várból a tünde erdő felé. Három testőr kísért minket, valamint a sajátjainkon kívül három tartaléklovat is magunkkal vittünk, ezeknek a hátára voltak rákötve a csomagjaink. Kényelmes tempóban haladtunk, naplementekor aztán tábort vertünk, és ott töltöttük az estét, hogy másnap napkeltével indulhassunk tovább.
- Holnap estére már elérjük az erdőt... - mondtam a lánynak a sátrunkban fekve.

Signy
Még délután elindultunk, és habár csak kényelmes tempóban lovagoltunk, így is egész jól haladtunk. Estére tábort vertünk hogy mi is és a lovak is pihenjünk egy kicsit.
-Már alig várom - mondtam halkan Lorginak miközben hozzábújtam.

Lorgi
Halkan meséltem a lánynak a tünde erdőről, miközben a haját simogattam. A mellkasomra hajtotta a fejét, és hamarosan el is aludt. Elmosolyodtam, mikor hallottam, hogy a légzése lelassul. Átöleltem őt, és nem sokára én is álomba merültem.
Másnap hajnalban indultunk tovább, egy egyszerű reggeli elfogyasztása után. Továbbra is tartottuk az eddigi kényelmes tempót. Signy mellettem lovagolt egész úton beszélgettünk. Egyszer, mikor egy erdőből kiérve hatalmas, nyílt terep fogadott minket, nem tudtunk ellenállni, és lovainkat gyorsabb vágtára ösztökélve versenyzésbe kezdtünk, a testőrök egy fél óra múlva értek be minket, mikor már mind a ketten kényelmesen léptettünk.
Kora délután megálltunk egy órára egy friss vizű patak mellett. Ahogy elnéztem a messzeségben már látni véltem az erdő szélét. Odahívtam a lányt és megmutattam neki, míg az őrök átnyergelték a lovakat. A tartalék lovakról levették a holminkat, és nyerget tettek a hátukra, rajtuk indultunk tovább.
- Napnyugtára ott leszünk. - táncoltam oda a lovammal Signy mellé. A deres mén húzta a szárat a kezemben, és ficánkolt a nyereg alatt, de erősen tartottam, és amint könnyű vágtába ugrottunk, megnyugodott.

Signy
Miközben Lorgi mellkasára hajtottam a fejem és hallgattam amit mesélt, lassan elaludtam. Másnap hajnalban felkeltünk és egy gyors reggeli után már indultunk is tovább. Ugyanolyan kényelmes tempóban haladtunk mint eddig, bár egyszer mikor nagyobb nyílt terepre értünk, felgyorsítottunk és a testőröket lehagyva versenyeztünk egyet. Kora délután megálltunk egy patak mellett, ahol Lorgi megmutatta nekem a tündeerdő szélét. Ettől csak még izgatottabb lettem, amikor az őrök átszerelték a lovakat, lelkesen lendültem nyeregbe. Innen könnyű vágtában folytattuk az utat egy ideig. Rettenetesen vártam hogy végre odaérjünk.

Lorgi
Ahogy a nap lassan egyre lejjebb ereszkedett az égen, mi úgy értünk egyre közelebb az erdőhöz. Csak egy óra volt hátra napnyugtáig, mikor már tökéletesen ki lehetett venni a fákat. Mire odaértünk, épp annyi időnk maradt, hogy gyorsan tábort verjünk, és máris teljes sötétség borult a vidékre. A holdat eltakarta a sűrű lombkorona, bár néhány helyen átjutott a fénye, és ott ezüst csíkok szelték át a feketeséget.
A lovainkat kikötöttük egy fához. Még itt, az erdő szélén is voltak olyan hatalmas fák, amiket csak hárman értünk volna körbe. Egy ilyen alá telepedtünk le a sátrainkkal. Kis tábortüzet gyújtottunk, ahol megsütöttünk pár sózott nyulat, amiket magunkkal hoztunk. Vacsora alatt megbeszéltem az őrökkel, hogy mi másnap hajnalban elindulunk Signyvel befelé, és a lovakat itt hagyjuk nekik. Ők bólintottak, mi pedig elmentünk aludni a sátrunkba.