Vámpírok bálja

/Ayren? :"D olvastad az új adatlapját?:")) /

/grace:Csatlakozhatok valamilyen módon köreidhez? /

/már igen xD visszavonva
szóval akkor mit csináljak?
asszem ezzel megvárom Grace-t.....szegénykém...szétoffoljuk a szerepét.../

[Elvileg van egy üres szobája a kastélynak. Ha neked jó az, jöhetnél úgy, hogy..  Hallottad, hogy egy nem is olyan messzi helyen kiadó egy szoba, ez pedig felkeltette az érdeklődésed, innentől meg egyértelmű. Ami az offo illeti, ez még nem is annyira az, szóval.. xD
Pac: Nem tudom, lehet úgy, hogy egy ideje a kastélyban élsz, vagy csak afféle próbaidőben vagy velünk, ami kb. 1 hónap (=jelen helyzetben azt jelentené, hogy 1 hónapot kaptál próba gyanánt, de még nem élsz annyi ideje a kastélyban..]

/Nekem mind1.  ahogy neked jobb.  És Ayreennal most is jóban vagyok vagy újra meg kell nyernem a kenyeit?  És ő most épp ráér? /

/Köszi Grace, ez nagyon jól hangzik :DD Akkor amint tudok, írok ide.../

[Rendben, szívesen. =)
Tőled függ a helyzet, én nem döntök más karaktere felől. Ha végképp döntésképtelen lennél, csak bökj rá valamelyikre. Első esetben igen, jóban vannak, utóbbi esetben pedig közelebb kell férkőznöd hozzá. ]

Victor
Kiszálltam a kocsiból és felnéztem a kastélyra. Szóval ez lenne az...Egész csinosan nézett ki. És ez lesz a szállásom...egy darabig. Még én sem tudtam, meddig akarok maradni. Ameddig jónak érzem. Ameddig tovább nem akarok utazni. Vagy amíg úgy nem érzem, ideje elhagynom ezt a helyet.
Mikor megkaptam a csomagomat, az ajtóhoz indultam, majd bekopogtam, és vártam, hogy valaki beengedjen.

Virginia
A könyvtárba mentem, ott az egyik polchoz léptem amelyről levettem egy könyvet. A kedvencemet, amit már többször olvastam, de most kedvem támadt újra átlapozni a kedvenc részeimet benne. Magamhoz vettem a kötetet és kiléptem a folyosóra. Elindultam a földszintre, hogy ott beüljek a hall melletti kis társalgó szerű helyiségbe olvasni. Azonban ahogy leértem a lépcsőn láttam, ahogy az inas ajtót nyit valakinek. Megtorpantam, és kíváncsian néztem hogy ki lép be a hatalmas faajtón.

Victor
Egy inas nyitott ajtót. Udvariasan biccentettem neki.
- Jó napot. Victor Crawford vagyok, Ayren Ericsonhoz jöttem... - kezdtem bele udvarian hangon. A férfi bólintott, de azt mondta, sajnos nem tudja, hogy a nő a kastélyban van-e. Újra biccentettem, majd váltottunk még pár szót. Miután elmondtam neki, hogy miért jöttem, felajánlotta, hogy megmutatja a szobámat, de udvariasan elhárítottam, így végül csak elmondta, merre találom. Megköszöntem a segítőkészségét, és az inas elsietett a dolgára. Egy kicsit még néztem utána, aztán újra fölemeltem a bőröndömet, hogy elinduljak, mikor megláttam, hogy egy lány a lépcső aljáról figyel. Rámosolyogtam.
- Elnézést...Nem láttam, hogy itt van. - kértem bocsánatot tőle.

/na ez jó zagyva lett. azt se tudom, mit írtam/

Virginia
Egy számomra ismeretlen fiú volt az. Kíváncsian figyeltem, talán kicsit megfeledkezve arról, hogy nem illik így bámulni. Aztán mikor odajött hozzám, kicsit zavartan mosolyogtam rá.
-Virginia De' Noir vagyok. Még nem láttam itt. -léptem kicsit közelebb a lépcső mellől.

Victor
Rámosolyogtam a lányra.
- Victor Crawford. - mutatkoztam be udvariasan egy kézcsókkal. - Csak most érkeztem. Hallottam itt egy kiadó szobáról. - meséltem.

Virginia
-Igen, valóban van egy kiadó szobánk. Ha gondolja, szívesen megmutatom - ajánlottam udvarias mosollyal. Tényleg szívesen körbevezettem cvolna, legalább addig sem unatkoznék.

Victor
Elmosolyodva biccentettem.
- Az nagyszerű lenne. - mondtam örömmel. - Félek, hogy könnyen eltévednék egy ilyen kastélyban... - néztem körül egy kis nevetéssel.

Virginia
-Ne aggódjon, annyira nem nagy a kastély, mint amilyennek elsőre tűnhet. Igazából egész könnyű itt kiigazodni, pár nap alatt meg lehet tanulni, mi hol van - mondtam kedvesen majd intettem hogy kövessen és lassan elindultam a lépcsőn.

Victor
Mosolyogva követtem a lányt.
- Régóta él már itt? - kérdeztem, miközben fölfelé mentünk.

Virginia
Bólintottam
-Gyermekkorom óta - válaszoltam a kérdésre.

Victor
Elismerően biccentettem.
- Ayren Ericson a rokona? - kérdeztem.

Virginia
Halványan elmosolyodva feleltem.
-A nővérem. - mondtam, majd hozzátettem- Persze nem vér szerint. Náluk nevelkedtem miután a szüleim meghaltak.

Graceful írta:[Rendben, szívesen. =)
Tőled függ a helyzet, én nem döntök más karaktere felől. Ha végképp döntésképtelen lennél, csak bökj rá valamelyikre. Első esetben igen, jóban vannak, utóbbi esetben pedig közelebb kell férkőznöd hozzá. ]

/Oksi.  Köszi Grace! Maradjunk annyiban hogy továbbra is jóban vagyunk.  Ayreen és Hilary különben is nagy arc lehet együtt.  Csak gondolj bele! Mindenkit kinyírunk aki az utunkba áll? XD Na jó befejeztem.  Hova tudok menni? /

Victor
- Részvétem. - mondtam udvariasan. Persze ez csak amolyan formaság volt...Szinte mindannyiunk szülei meghaltak már.

Virginia
Csak biccentettem majd egy ideig csendben menrünk tovább.
-És Ön? Honnan jött? - kérdeztem kedvesen mikor elkanyarodtunk a lépcsőről a folyosóra.

Victor
- Mindenfelől. - mosolyogtam. - Az utóbbi években főleg utazgattam. - mondtam.

Virginia
-Valóban? És merre járt már? - kérdeztem kíváncsian.

Victor
- Sokfelé...Főleg Európán belül. - tettem hozzá mosolyogva. - Legutóbb Németországban voltam, onnan érkeztem most ide.

Virginia
-Izgalmas lehet ennyit utazgatni. Annyi helyet megismerni .... - mondtam ábrándozva.

Victor
- Valóban az. - mondtam mosolyogva. - Sok érdekes emberrel lehet megismerkedni. Egyszer pár napig egy furcsa vámpír párnál laktam, akik vadászat helyett egyenesen az asztalhoz vitték az áldozatot... - mondtam megborzongva. Valóban csak pár napig bírtam ott... Még most is fölfordult a gyomrom, ha visszagondolok.

Virginia
-Ez valóban érdekes. Nem is gondoltam hogy valahol ez a szokás - néztem a férfira majd vissza maga m elé. Aztán megálltam mert elértük a szobát.
-Nos, ez lenne az. - nyitottam ki az ajtót.

Victor
-Köszönöm. - néztem a lányra, mikor az ajtóhoz értem. Benéztem a szobába, igen kényelmesnek tűnt. - Akkor azt hiszem, én ki is pakolok. Nem tudja véletlenül, hogy Miss Ericsont merre találom? - kérdeztem még egyet a lánytól.

Virginia
-Ma még nem találkoztam vele, de általában a szobájában tölti az ideje nagy részét. Megmutathatom merre van, ha gondolja, de nem biztos hogy jelenleg ott tartózkodik - válaszoltam készségesen.

lovak45 írta:/Oksi.  Köszi Grace! Maradjunk annyiban hogy továbbra is jóban vagyunk.  Ayreen és Hilary különben is nagy arc lehet együtt.  Csak gondolj bele! Mindenkit kinyírunk aki az utunkba áll? XD Na jó befejeztem.  Hova tudok menni? /

[Oké. :DHallod, ha mindenkit megölnénk, a végén nem lenne lakója a kastélynak, magunkat kivéve! xD  Valóban alapból is lehetnek jó arcok. Gyere a szobáááához, fel fogod ismerni, melyikben van. Az ajtók többsége barna, ritkán akadnak más színűek is, Ayrené koromfekete. Minden lakó neve külön fel van tüntetve rajta, hogy még véletlenül se lépjenek be másába. x3]

Ayren:
Ezúttal - mivel jobb dolgom nem akadt -, megint csak a szobámban gubbasztottam. Bíztam benne, hogy ma senki nem zavar, csak akkor, ha fontos. Mondjuk értesültem arról, hogy az új lakó a napokban érkezik, de hogy pontosan mikor, azt nem tudtam, minden esetre megkértem egy inast, hogy tartsa nyitva a szemét és amint megpillantja, vonszolja ide a seggét és szóljon. Nos, a férfi egy negyedórával ezelőtt jött fel azzal, hogy megérkezett, már itt van a kastélyban. Nos, azt hiszem a vágyam ezen a napon sem fog beteljesedni...

Victor
- Örülnék, ha segítene. Csak leteszem a csomagjaimat. - mosolyogtam a lányra.

Virginia
-Rendben - mosolyogtam vissza a fiúra majd az ajtóban állva megvártam mígmegszabadul a csomagjaitól.

Graceful írta:

lovak45 írta:/Oksi.  Köszi Grace! Maradjunk annyiban hogy továbbra is jóban vagyunk.  Ayreen és Hilary különben is nagy arc lehet együtt.  Csak gondolj bele! Mindenkit kinyírunk aki az utunkba áll? XD Na jó befejeztem.  Hova tudok menni? /

[Oké. :DHallod, ha mindenkit megölnénk, a végén nem lenne lakója a kastélynak, magunkat kivéve! xD  Valóban alapból is lehetnek jó arcok. Gyere a szobáááához, fel fogod ismerni, melyikben van. Az ajtók többsége barna, ritkán akadnak más színűek is, Ayrené koromfekete. Minden lakó neve külön fel van tüntetve rajta, hogy még véletlenül se lépjenek be másába. x3]

Ayren:
Ezúttal - mivel jobb dolgom nem akadt -, megint csak a szobámban gubbasztottam. Bíztam benne, hogy ma senki nem zavar, csak akkor, ha fontos. Mondjuk értesültem arról, hogy az új lakó a napokban érkezik, de hogy pontosan mikor, azt nem tudtam, minden esetre megkértem egy inast, hogy tartsa nyitva a szemét és amint megpillantja, vonszolja ide a seggét és szóljon. Nos, a férfi egy negyedórával ezelőtt jött fel azzal, hogy megérkezett, már itt van a kastélyban. Nos, azt hiszem a vágyam ezen a napon sem fog beteljesedni...

/jaja!  Igazad van.  Am ki az új lakó? :DD/
Hilary
Jobb dolgom nem lévén csendesen járkáltam a szobámban és gondolkodtam.  De mivel ezt hamar meguntam úgy döntöttem felkeresem Ayreent. Így is tettem. Hangtalanul suhantam a koromfekete ajtóig amelyen Ayreen neve állt. Bekopogtam és amíg a válaszra vártam reménykedtem hogy a lány bent van. Semmi kedvem nem volt egyedül maradni. Az túl unalmas volt...

/Victor/

/köszi! /

Victor
Letettem a bőröndömet az ágyra, majd visszamentem a folyosóra a lányhoz. Rámosolyogtam, és elindultunk.

Virginia
Újra elindultunk, ezúttal Ayren szobája felé.
-Mielőtt utazgatni kezdett...hol lakott? Vagyis ... Ön hol nőtt fel? - kérdeztem kíváncsian. Nagyon érdekelt a fiú, a múltja, meg akartam ismerni. Talán csak azért, mert pillanatnyilag ez volt az egyetlen érdekes dolog körülöttem. Az egyetlen ami/aki új volt számomra.

Victor
- Angliában. - feleltem mosolyogva. - Londontól pár mérföldre nőttem fel, gyakran jártunk be a városba, de az már nagyon régen volt.

Virginia
-Értem - bólintottam mosolyogva -Ès ... melyik volt az a hely az utazásai során amelyik legjobban tetszett önnek? - kérdeztem tovább lelkesen.

Victor
Elgondolkodtam.
- Talán Franciaország... - mondtam visszagondolva. - Az nagyon szép volt.

Virginia
-Párizs valóban olyan szép, amilyennek tartják? - kérdeztem mosolyogva.

Victor
- Van olyan szép, bár talán néha túloznak. - biccentettem mosolyogva. Még élénken élt bennem a kép, mikor egyik alkalommal majdnem a nyakamba öntötték egy árnyékszék tartalmát...

Virginia
-Szeretnék egyszer én is eljutni oda. Vagy bárhova - vallottam be, lehajtva a fejem egy pillanatra.

Victor
- Hát miért nem megy? - kérdeztem mosolyogva.

Virginia
-Egyedül nem merek nekiindulni a nagy világnak. Félek, hogy elvesznék- válaszoltam mosolyogva miközben vállat vontam.

Victor
Röviden felnevettem.
- Meg tudom érteni. Néha lehet, hogy én is jobban jártam volna, ha van velem valaki. - ismertem be. - De az utazásban az a legjobb, hogy új helyeket ismer meg az ember... Mi értelme van, ha mindig tudni akarjuk, hol vagyunk?

Virginia
-Ez is igaz. De ha legalább ketten vagyunk, jobban is szórakozunk - néztem fel a fiúra, majd megálltam, mivel elértük a nagy, fekete ajtót.
-Itt vagyunk. Ez Ayren szobája.

Victor
Hálásan biccentettem.
- Köszönöm a segítséget. - mosolyogtam a lányra.

Virginia
-Igazán nincs mit köszönnie - mosolyogtam vissza a fiúra.