Youngsters

Alain
Bólintottam, mindketten felálltunk, és az ajtó felé indultunk. Már fizettünk, ezért nem kellett tovább várnunk, kiléptünk az egyre hevesebben szemerkélő esőbe.
- Te merre laksz? - kérdeztem. Én tudtam, hogy nem érnék már haza a vihar előtt.

Matt
Elmagyaráztam merre lakom.
-Ha itt felszállok as metróra, alig tíz perc - mondtam.

Alain
Az eső már egyre jobban esett.
- Bánnád, ha beugranék, amíg eláll az eső? - kérdeztem Matthez fordulva.

Matt
-Gyere csak nyugodtan! - mosolyogtam kedvesen Alainre.

Alain
- Szuper! Akkor siessünk! - mosolyogtam, és már mentünk is a metró felé.

Matt
Futva indultunk el a metró felé. Kicsit megáztunk, de ez még nem volt vészes.
-Ha így haladunk, mire elérünk hozzám, csurom vizesek leszünk - jegyeztem meg amikor már a metrón voltunk.

Alain
Ezen csak mosolyogtam.
- Én nem bánom. Ha hazamentem volna, már most az lennék. - nevettem. - De persze nem akarok kellemetlen vendék lenni, vagy ilyesmi...

Matt
-Te sosem vagy kellemetlen vendég - mosolyogtam a fiúra, de amikor leesett mit mondtam, elpirulva sütöttem le a szemem.

Alain
Elmosolyodtam azon, ahogy a fiú a saját kijelentésére reagált. Ekkor megérkeztünk a megállóhoz, ahol leszálltunk. Odakint már rendesen zuhogott.

Matt
-Gyerünk! - vigyorogtam a fiúra majd futva megindultam a házam felé. Csak az volt a baj hogy három utcányira laktam a megállótól, így mire a házba értünk, nem elég hofy ronggyá áztunk, jól ki is fáradtunk.

Alain
Végül mégsem úsztam meg, és csurom vizesen értünk oda Matthez. Ettől függetlenül én nagyon jól szórakoztam.

Matt
Nevetve sétáltunk fel az első emeleti kis lakáshoz. Bementünk és levettük a cipőnket. Mivel csöpögött belőlünk a víz, gyorsan kerestem száraz ruhát Alainnek és előreengedtem a fiút a fürdőbe.

Alain
Hálásan elfogadtam a fiútól kapott ruhát, és bementem a fürdőszobába, hogy át is vegyem. nagyjából jók is voltak rám, bár talán lehettek volna egy fél számmal nagyobbak. A fiú, úgy tűnik, kisebb volt nálam.
- Köszönöm a ruhát. - mosolyogtam a fiúra, mikor kiléptem a fürdőből. Ő még mindig a csurom vizes pólójában volt, ami teljesen rátapadt. Ezen elmosolyodtam, de nem tettem semmit.

Matt
Amíg a fiú öltözött, magamnak is kerestem ruhát.
-Nincs mit - mosolyogtam rá amikor kijött a fürdőből, majd én is bementem átöltözni.

Alain
Amíg Matt átöltözött, én kicsit körülnéztem a lakásban. Nem volt nagy lakás, mégis felszereltebbnek tűnt, mint a mi kis albérletünk Ramonával.
Leültem a kanapéra, és onnan nézelődtem.

/szerintem a nem sok minden változott itt nem jó :") mert ugye Matt a baleset előtt nem Londonban lakott .../

/javítva ^^/

Matt
Mikor végeztem, megkerestem Alaint. Nem volt nehéz megtalálni az egyszobás lakásban. Leültem mellé a kanapéra és rá néztem.
-Tudom hogy nem túl nagy , de legalább van hol laknom... - mondtam neki, kicsit szégyenkezve a lakás miatt.

Alain
- Ugyan, ne viccelj már, ez a lakás tök király! - mosolyogtam.

Matt
-Még rendes ágy sincs -ingattam a fejem mosolyogva.

Alain
Fölnevettem.
- Mi egy ágybetéten osztozunk Ramonával, ami a nappaliban van...Szerintem már megszoktam, hogy nincs ágy. - mondtam vidáman.

/apropó, holnap, ha hazaérek, beteszem ide a rajzokat ^^ van egy a fizikafüzetemben ugye, meg még pár alaprajzom a lakásokhoz-> Ramiéké, Steve-éké meg a pince/

Matt
-Akkor ... örülök hogy tetszik a lakás - mosolyogtam Alainre vidáman.

/ jó :DDD nagyon kíváncsi vagyok^^ /

Alain
Hamarosan besötétedett, de az eső még mindig nem állt el, ugyanolyan hevesen zuhogott. Nagyon úgy nézett ki, hogy tényleg Mattnél kell aludnom, és ezt egyáltalán nem bántam.

Matt
Az ablakban álltam, a zuhogó esőt néztem.
-Akkor ....itt maradsz? - kérdeztem Alaint, egy egészen kicsit elpirulva. Nem volt ellenemre hogy nálam töltse az éjszakàt, sőt valahol mélyen örültem is.

Alain
Bólintottam.
- Ha nem bánod. - mosolyogtam.

Matt
-Persze, hogy nem! - mosolyogtam vissza a fiúra. -Csak akkor .....nem is tudom .... - néztem a kinyitható kanapé felé - ....mondanám hogy alszok a földôn de csak egy ágynemű van.

Alain
- Engem nem zavar, ha együtt kell aludnunk. - ültem törökülésbe a kanapén. - Nyugi, jófiú leszek. - mosolyogtam aranyosan.

Matt
Egy kicsit hezitáltam, de vêgül bólintottam.
-Oké! - egyeztem bele, kicsit zavartan, egészen picit elpirulva.

Alain
Annyira aranyos volt, hogy nem bírtam ki, muszáj volt szélesen elmosolyodtam. Persze magamban már megfogadtam, hogy nem fogok semmi butaságot csinálni. Nem akartam elriasztani magamtól, meg úgy egyébként is, nem volt még készen rá...

Matt
Ezután még egy ideig beszélgettünk, majd kihúztuk a kanapét és megágyaztunk. Az ágyban ülve néztük a pici, régi tévét.

Alain
Kényelmesen, félig ülve, félig feküdve néztem a tévét. Valami film ment épp, elég unalmas volt, de volt egy kellemes hangulata ott lenni a fiúnál, nyugiban, miközben odakint zuhog az eső.

Matt
Mikor benyomtak valami tíz perc hosszú reklámot, úgy döntöttem, átveszem a pizsamámat. Felálltam és ott átöltöztem, a fiú előtt, kivételesen nem zavartattam magam annyira.

Alain
A reklám alatt a fiú egyszer csak fölállt és elkezdte átvenni a pizsamáját. Félig felvont szemöldökkel elmosolyodtam, és így néztem, ahogy vetkőzik. Nem zavartatta magát, ahogy én sem, közben belül igen jót mulattam magamban. Direkt nem szóltam semmit, nem szerettem volna kínos helyzetbe hozni.

Matt
Amikor elkészültem, visszaültem az ágyra.
-Mi van? - kérdeztem aranyos mosollyal Alaint amikor észre vettem hogy engem figyel.

Alain
- Semmi. - mosolyogtam továbbra is, és újra a tévé felé fordultam. Közben éreztem, hogy kezdek én kínos szituációba keveredni, szóval megpróbáltam észrevétlenül betakarózni.

Matt
Tovább néztük a TV-t, amikor hirtelen minden elsötétült. Abban a pillanatban megijedtem de aztán rájöttem hogy a vihar csaphatta le a biztosítékot.

Alain
Meglepetten fordultam körbe a sötétben.
- Mi történt? - kérdeztem Mattet.

Matt
-Biztos a vihar ... -feleltem miközben próbáltam kivenni valamit a sötétben. Kimásztam az àgyból és megkerestem a telefonomat. A lakásból kilépve megpróbáltam felkapcsolni a biztosítékot, de nem történt semmi. Visszasétáltam Alainhez.
-Ez elromlott ... - mondtam neki miközben visszaültem mellé az ágyra.

Alain
Elhúztam a szám, közben a szemem már kezdte megszokni a sötétséget.
- És akkor most mit csináljunk? - kérdeztem. Már elég késő volt.

Matt
Mondtam volna hogy aludjunk, de akkor hatalmasat dörgött az ég és rájöttem hogy nem tudnék elaludni ekkora zajban.
-Nem tudom - feleltem végül halkan, a fiú felé fordulva. Csak ekkor tűnt fel, hogy milyen közel vagyunk egymáshoz.

Alain
Éreztem az arcomon a fiú leheletét, de a sötétben nem nagyon tudtam kivenni az arcát. Végül lassan odahajoltam hozzá, és megszegve ebben minden magamnak tett ígéretet, megcsókoltam őt. Annyira kívánta a helyzet...Nem tudtam nem megtenni.

Matt
Egy pillanatig hezitáltam, aztán viszonoztam a csókot. Magamnak sem vallottam be, de erre vártam, mióta kiderült hogy Alain nálam alszik.

/Matt annnnnyira cuki! :")))^^♥/

Alain
Finom csókolózásba kezdtünk a sötétben, de nem másztam rá a fiúra, bármennyire is szerettem volna.

Matt
Lassan egész testemmel Alain felé fordultam, közben pedig nem húztam el a fejem. Annyira jól csókol...
Nagyon élveztem a helyzetet, pedig ezt sosem gondoltam volna magamról. Amikor aztán elváltunk egymástól, az is csak addig tartott amíg levegőt vettünk, aztán megint egymás szájára tapadtunk. És megint. És megint ...

Alain
Lassan kezdtek tényleg nehézségeim akadni az önmagam türtőztetésével. Olyan jó volt ilyen közel lenni Matthez, olyan bizsergető volt ez az egész, de egyszerűen nem hagyhattam.
- Hé... - mondtam halkan, épp csak elhúzva az arcom. - Biztos, hogy ezt akarod? - kérdeztem kinyitva a szemem, Matt tekintetét kerestem.

Matt
Én is kinyitottam a szemem. Kicsit bizonytalan voltam. Szomorúan elfordultam a fiútól.
-Én ....nem tudom - mondtam suttogva, a takarót nézve.

Alain
Felkönyököltem.
- Én nem akarom, hogy úgy érezd, siettetlek. Ha nem vagy még kész, akkor...Én megvárlak téged. - mondtam finoman elmosolyodva, és közben a kezemmel megsimítottam a fiú hátát.

Matt
Halványan elmosolyodva néztem a fiúra.
-Köszönöm! - mondtam neki halkan. Nem akartam csalódást okozni, de erre még nem voltam kész. Nem voltam biztos magamban és az érzéseimben.

Alain
Kicsit szomorkásan elmosolyodtam.
- Csak természetes. - mondtam neki kedvesen.