Schwanstein

SCHWANSTEIN
Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola


Igazgató: Arthur Abendroth

Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a SCHWANSTEIN Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Mellékelten megküldjük a szükséges tankönyvek és felszerelési tárgyak listáját. A tanév szeptember 1-jén kezdődik. Legkésőbb július 31-éig küldjön baglyot nekünk.



***

A varázslóvilág szinte mindannyiunk számára jól ismert. Harry Potter története elképesztően híres, és szinte minden gyerek hallott már a Roxfortról.
De nem csak Angliában van varázslóiskola.
Varázslók mindenütt élnek, és több iskolájuk is van. Ilyen a Schwanstein is, Németországban.

Csatlakozz Harry Potter világához újra, ezúttal egy másik országban!^^

***

Ez egy Harry Potter-szerű, a varázslóvilágon alapuló szerep, teljes mértékben fankodásból teremtve :DDD Új helyszínek, új házak, új szereplők, új történetek, mind egy már jól ismert világban, ami most mégis teljesen más.
Mivel nagyjából ismerjük, mi hogy megy, szerintem nem kell nagyon részleteznem. A történetünk nagyjából a Harry Potter könyvekkel egy időben játszódik.
A szabályok a szokásosak, senki ne hősködjön engedély nélkül úgy, hogy az elsodorja a szerepet.

A házak leírását, órarendeket és egyéb finomságokat majd itt fogom részletezni, ha egyszer rászánom magam :DMég a kezdés előtt meglesznek, igyekszem velük. ^^

Szerintem ennyi....Jó szórakozást! :DDD

KEZDÉS

Idő: Év eleje, péntek reggel, reggeli előtt.
Időjárás: Odakint ősz eleji, pulcsis idő, már érződik a levegőben, hogy hamarosan hűvösebbre fordul.

***
Lysander
Reggel későn ébredtem, én voltam az utolsó a szobából, de ez nem zavart. Sosem voltam korán kelő típus. Kikeltem az ágyból, és a ruhámat magamhoz véve elmentem lezuhanyozni. Mindig reggel zuhanyoztam, mert mindenki más este ment, és én utáltam várni rájuk. Ilyenkor viszont általában én voltam az egyetlen.
Mikor felöltöztem, egy ideig elbíbelődtem a hajammal, majd mikor úgy találtam, hogy kész vagyok, az órára néztem. Még nem is késtem le a reggelit...Elégedetten elmosolyodtam, majd a szobából kilépve, a klubhelyiségen keresztülsétálva elindultam a Nagyterembe.
Ahogy beléptem, páran felém fordultak a három, hosszú sorban elhelyezett asztaloktól. Én, egy pillantásra sem méltatva a másik kettőt, egyből a bal falhoz sétáltam, és leültem a többi grünwaldoshoz. Reg mellett foglaltam helyet, mosolyogva köszöntem neki.

Jana
A Frühwirth klubhelyiségében üldögéltem, viszonylag korán fölkeltem, és most arra vártam, hogy a fiúk is lejöjjenek, hogy együtt mehessünk reggelizni. Mindig ezt csinálták, állandóan elaludtak, de a reggeliről még nem késtünk el. Legalábbis idén még nem.
A falon függő órára néztem, még bőven volt időnk, de azért örültem volna, ha igyekeznek...Már korgott a gyomrom.

Sabine
Kora reggel ébredtem de jó volt lustálkodni. Miután muszáj voltam felkelni felöltöztem és elindultam hogy reggelizni menjek. Egy könyvel a kezemben sétálok a folyosón, és igen csak bele mélyedek. Alig kezdődött el az év de nem hogy a tanulnivalóval foglalkoznék egy romantikus kalandregényt tartok a kezemben.

Jana
Jo hamarosan megérkezett, de Eugen már megint elég sokat késett. Kicsit mérgesen néztem rá, mikor végre megjelent.
- Mostanában mindig elalszol. - jegyeztem meg a fiúnak kicsit bosszúsan, de azért egy halvány mosollyal a szám sarkában, miközben a Nagyterem felé indultunk.

Lysander
Követtem Reg példáját, és én is vettem egy gofrit a tányéromra. Még meleg volt, finoman gőzölgött. Evés közben az aznapi órákról beszélgettünk főképp, meg hogy mit tervezünk csinálni a hétvégén. Bár a tanév még jóformán el sem kezdődött, pár tanár máris úgy látta, jobb, ha bekeményít, és a héten több házi dolgozatot is kiadtak, így a vasárnapunk már be volt táblázva, ellenben szombatra még volt mit kitalálnunk.

Ross
A szokottnál korábban keltem ma, így volt időm összekapni magam. Felöltöztem, mosakodtam, és megcsináltam a hajam, ezután a klub helyiségbe mentem, hogy az egyik nagy ablakán át csodálhassam a tájat. Szerettem a természetet fürkészni, illetve nagyokat sétálni benne. Jó magam állatbarát vagyok, s bár nem tudják sokan, még jobban ki is jövök velük, mint a saját fajtársaimmal. Sok dologban értelmesebbek, mint mi...  Mire észbe kaptam pedig, már mehettem is reggelizni. Ha az ember szereti a tájat figyelni, belemerül, olyankor meg gyorsan telik az idő. [...] Eléggé elgondolkodtam a folyosón sétálva, csak akkor kaptam észbe, amikor nekimentem valakinek.

Eugen
-Nem tehetek róla, a nyáron hozzászoktam, hogy sokáig alhatok ... - mentegetőztem miközben a lépcsőkhöz értünk.

Reginald
Evés közben sokat tépelődtünk azon hogy mit csijálhatnánk szombaton, de valahogy nem tudtunk dönteni. Túl sok ötletünk volt.
-És ha leszöknénk Düllheimdorfba? - vetettem fel, mikor lenyeltem az utolsó falatot is a gofrimból. Ahogy Lysander válaszára vártam, töltöttem magamnak egy bögre finom meleg kakaót. Ám mielőtt a fiú megszólalhatott volna, a szemem sarkából észrevettem hogy pár ismerős lép be a Nagyterembe és rögtön más ötletem támadt.
-Vagy szórakozhatnánk egy kicsit Wissbergerrel meg az idióta frühwirthes haverjaival - mondtam miközben gonosz vigyorra húzódott a szám.

Sabine
Ahogy haladtam, nem figyeltem és valakinek neki ütköztem. Hamar a földön terültem el, a lendülettől és az a valaki meg rajtam.
-Am. Bocsánat, de leszállnál rólam? - kérdeztem enyhe pírel az arcomon. Nem tudtam ki a srác, de reméltem mihamarabb leszáll rólam.

Ross
- Mi? - kérdeztem halkan, majd kitámasztva magamat a karjaimmal felegyenesedtem. Elpirulva néztem le a lányra.
- Nem, ezentúl te leszel az új ágyam! - szólaltam meg zavartan, és szinte azonnal lemásztam róla. Nem sokkal ezután  poroló mozdulatokkal igyekeztem letakarítani magam.

Sabine
Örültem mikor leszállt rólam a fiú. Igaz elég faragatlan mert fel sem segített. Fölkeltem majd leporoltam magam és fölvettem a könyvem.- Bocsánat hogy neked mentem, de legközelebb te is figyelhetné jobban.-mondtam kicsit sértetten szemüvegemet megigazítva.

Ross
- Ne oktass ki, gyíkpofa! - kiáltottam az arcába, majd ellökve és kigáncsolva őt - reméltem, hogy elesik - tovább mentem.

Sabine
-Micsoda? Hogy neveztél engem? - kérdeztem dühtől vörös arccal majd mikor ellökött megint a földre kerültem. Mikor fölkeltem fejéhez vágtam a könyvemet.-Bunkó, tahó! - kiáltottam rá.

Ross
A homlokomra csaptam, mikor utánam szólt. Valamiért sejtettem, hogy nem fogok túl hamar a Nagyterembe érni. Tarkón csapott egy könyv, aminek az lett a vége, hogy először gyökeret vertem ott, ahol akkor álltam, majd felé fordítottam a fejem szúrós tekintetem pedig ráemeltem.
- Gyíkpofának, de a pápaszemes taknyos sem rossz választás - válaszoltam hűvösen, aztán lehajoltam a tárgyért, hogy szemügyre vehessem - Hmm, micsoda nyomi olvasmány! De jó lesz a reggelinél olvasgatni, és még jobb lesz, ha megmutatom a háztársaimnak! - nevettem fel, majd hátat fordítva a hónaljam alá kaptam.

Sabine
Mikor rám nézett kicsit megijedtem. De szerencsére nem ugrott nekem, és a beszólása miatt még dühösebb lettem.
-Akkora tuskó vagy hogy az erdőben fütyülnöd kell ki ne vágjanak. Barom!- mondtam. Jöhettem volna hogy, hogy mer így beszélni velem egy Steiner sarjjal de magam intézem a dolgokat. Nem riadok vissza ha meg kell védenem magam. De soha nem szerettem harcolni sem.- Pici ciklon. Felőlem nyugodtan megtarthatod a könyvet van még belőle.-mondtam.

Jana
A szemem sarkából futó mosolyt küldtem Eugen felé.
- Ideje lenne visszaszoknod, különben sosem lesz időnk rendesen reggelizni - mondtam, miközben beléptünk a Nagyterembe. A Frühwirth asztalához sétáltunk, ami a jobb oldali falhoz közelebb eső asztal volt. Leültünk a hosszú padra, és közben tovább beszélgettünk.

Lysander
Elmosolyodtam. Ez nem is olyan rossz ötlet.

Eugen
-Majd próbálkozom! - ígértem meg nevetve -De tudod, ez nem olyan könnyű ám...- tettem hozzá miközben elkezdtem szendvicset gyártani magamnak.

Reginald
Láttam a fiún, hogy tetszik neki az ötlet.
-Mondjuk reggel leugorhatnánk Düllheimdorfba, és visszafelé hozhatnánk nekik egy kis ajándékot ... - vetettem fel, csak mert tényleg le akartam menni a faluba és így minden meglett volna egyszerre.

Ross
- ha lebarmozol, garantálni fogom, hogy szilánkok maradjanak a kezedből! - rivalltam rá, majd neki hátat fordítva ténylegesen elindultam az eredeti cél felé.

Sabine
- Van jobb is. Vulkanikus kutyuli. - mondtam és keresztbe raktam karjaimat a mellem alatt és úgy figyeltem. - Milyen bátor. -szóltam utána.

Lysander
Beleegyezően bólintottam. Hatodévesként hétvégente szabad lejárásunk volt a faluba, és ezt szerettem kihasználni. És ha még Wissbergeréket is ugrathatjuk egy kicsit...Ez vonzó ajánlat volt.
Mivel már amúgy is késve érkeztem a reggelire, nem volt túl sok időm enni. Azért nem siettem túlságosan, és még így sem késtünk el az óránkról.

Reg
Kényelmesen megittam a kakaómat amít Lysander befejezte a reggelit, makd együtt álltunk fel az asztaltól és indultunk órára.

Ross
- Nem érdekel, mit mondasz, gyíkpofa! - pillantottam hátra a vállam felett, majd a nagyterembe vonultam a mi asztalunkhoz.

Sabine
Nagyon feldühített a fiú viselkedése. Dühös voltam de mások előtt megtartottam a méltóságomat. És nem mutattam dühömet mikor a nagyterembe mentem hogy reggelizek. Fekete hajam mint mindig most is fel volt tűzve egy hajtűvel. Majd ép hogy csak ettem valamit, és inkább teát ittam. Közben megakadt a szemem azon a pimasz srácon. Azonnal elfordítottam a tekintetem, és inkább hallgadtam mit beszélnek háztársaim.

Ross
Engem a lány dühített nagyon, de amint helyet foglalhattam háztársaim közt, javult a hanglatom. Volt egy fiú, akivel remekül kijöttem, szinte a legjobb barátommá vált. Mindig vele beszéltem meg mindent, a nemrég történteket is, miközben egy vajas pirítóst ropogtattam el.

Lysander
Az első óránk átváltozástan volt, majd dupla bájitaltan, gyógynövénytan, aztán szusszanásképp jóslástan. Ezt az órát csak a pihenés miatt vettük föl annak idején a fiúval, sosem vettük komolyan. Őszintén...Ki az, aki komolyan veszi a jóslástant?
Ebédszünet után sötét varázslatok kivédése óránk volt, a frühwirthesekkel. Már előre vártam...

Sabine
Egyszerűen próbáltam nem tudomást venni a fiúról és inkább háztársaimra próbáltam figyelni ami nem mindig sikerült. Nem volt étvágyam ezért inkább elköszöntem társaimtól, és elindultam kihúzva magam felszegett állal. Nem szokásom kimutatni az érzéseimet, és erre most se voltam hajlandó. Az is baj volt hogy az előtt a fiú előtt felfedtem magam.

Eugen
Reggeli után elindindultunk órára. Bűnájtannal kezdtünk, majd legendás lények gondozása, gyógynövénytan, mágiatöri és bájitaltan. Ebédszünetben próbálrunk egy kicsit szusszanni sötét varázslatok kivédése előtt. Tudtuk hogy még csak most jön a neheze. A grünwaldosokkal összevont óráink valahogy mindig nehezebbnek tűntek mint a többi. Ebéd után a srácokkal a terem előtt várakoztunk és magunk közt elbeszélgettünk.

Lysander
A terem előtt beszélgetve vártuk, hogy megérkezzen a tanár, mikor meghallottuk Wissbergerék hangját. Gonosz mosollyal fordultam arra.
- Hé 'Berger! - vigyorogtam a fiú felé. - Igaz, hogy eltrafált egy acsarka lgg-n? - kérdeztem tőle pimaszul. Páran körülöttünk felnevettek.

Eugen
Mikor meghallottam Dietrich hangját, felvont szemöldökkel fordultam felé. Kíváncsi voltam, most mivel akar lejáratni.
-És ha igen? -kérdeztem vissza - Nekem az csak ne dumáljon akinek a képébe robbantottak egy adag félresikerült trutymót bájitaltanon! - vettem fel a harcot, visszavigyorogva a fiúra.

Lysander
Felvontam az orrom.
- Az egyáltalán nem az én hibám volt. - mondtam neki gőgösen. Valóban, a mellettem ülő lány robbantotta föl az üstöt.

Eugen
Vállat vontam.
-Azért megnéztem volna a reakciódat. Megátkoztad szerencsétlent vagy csak megfenyegetted hogy beárulod a szüleidnek és elszaladtál hajat mosni? - kérdeztem , szinte gonosz vigyorral. Hallottam hogy többen felnevetnek, főleg a frühwirthesek közül.

Lysander
Gyilkos pillantást lőttem a fiú felé. Épp vissza akartam vágni, mikor megjelent a tanár, és beterelt minket a terembe, szóval már csak Reg-nek tudtam elmorogni a válaszomat, ő viszont jót derült rajta.

Eugen
Győzedelmes mosollyal léptem be a terembe. Úgy tűnt, ezúttal én nyertem.


Reginald
Végighallgattam Lysanderék szinte már megszokott kis vitáját és közben jót mulattam Wissberger kis próbálkozásán hogy beégesse a másik fiút. Tudtam hogy ha nem jött volna a tanár, Lysander könnyű szerrel visszaszólt volna, amiről ő biztosított is. Jót mulattam a megjegyzésen , sajnáltam hogy csak én hallottam.

Lysander
A nap további része eseménytelenül telt, a délutánunka a könyvtárban töltöttük Reggievel, leckét csináltunk.
Nagyjából fél óránk volt még a vacsoráig, épp a klubhelyiségünk felé sétáltunk a fiúval, és közben arról beszélgettünk, hogy ő hamarosan összejön egy lánnyal, én pedig még mindig egyedül vagyok azóta, hogy a legutóbbi barátom elhagyott nyár közepén, alig egy hónapos kapcsolat után.

Reg
A klubhelyiségben is végig erről beszélgettünk, nem akartam hagyni a témát.
-... , tehát sajnálom hogy ezt kell mondanom, de nem értesz a kapcsolatokhoz, Lysander - fejeztem be a mondandómat, egy hosszú és alapos összegzést követően miközben már a Nagyterem felé haladtunk.

Ross
Beszélgetés közben kicsit elgondolkodtam. Furcsának tartottam, hogy csakúgy felkapta a vizet a lány. Örültem annak, hogy sikerült felbosszantanom, de a dühe érdekesen mutatkozott meg, kezdve a gyenge mondataival, amiket beszólásnak szánt, és a könyvvel, amit teljes erőből a fejemhez vágott. Nagyot sóhajtottam, majd folytattam a reggelit, végül felálltam, és elhagytam a Nagytermet, hogy aztán órára menjek.
[... Ha másik a másik szálon még előrébb haladtok, kicsivel később behozzuk a lemaradást. ^^' Jó éjt nektek! ]

Lysander
Erre a megjegyzésre felvontam a szemöldököm.
- Már hogyne értenék hozzájuk! - mondtam a fiúnak, talán kicsit sértődötten.

Reg
-Minden kapcsolatod tönkre ment legfeljebb két hónap alatt ... Nem tudod megtartani magad mellett az embereket - mondtam ek neki újra, teljesen nyugodtan.

Lysander
- De igenis meg tudom! - ellenkeztem. Nem tűrhettem, hogy a fiú kioktasson, hogy jobb a párkapcsolatokban, mint én. - Nem vagy jobb nálam - mondtam neki.

Reg
-Ó, fogadunk? -kérdeztem elvigyorodva miközben ravaszkás fény csillant fel a szemeimben.

Lysander
Láttam a fiú tekintetét megcsillanni, és én is hasonló merészen néztem rá.
- Bármikor fogadok veled! - mondtam neki élvezettel.

Reg
-Rendben! -vigyorogtam Lysanderre. Ezt élvezni fogom ... - Akkor fogadok hogy nem tudsz felszedni és év végéig megtartani egy általam kijelölt srácot! - mondtam jókedvűen.

Lysander
- Állom a fogadást - vigyorogtam vissza.

Reg
-Rendben! Az áldozat pedig legyen mondjuk ... - mondtam majd pár másodpercig kicsit elkomolyodva gondolkodtam. Aztán remek ötletem támadt. Az arcomon szinte sátáni vigyor terült szét ahogy belegondoltam.
-...Eugen Wissberger - mondtam ki a nevet.

Lysander
Meglepetten megtorpantam.
- Eugen? - ejtettem ki furán a nevet. Láttam a Reg arcán szétterülő vigyort. Az átkozott nagyon élvezi...

Reg
Csak kaján vigyorral bólintottam egyet ahogy én is megálltam. Nem volt több mondanivalóm, biztos voltam benne hogy a tekintetem mindent elárul.

Lysander
Összehúztam a szemöldököm.
- Legyen - mondtam kihívóan. - Összejövök Wissbergerrel, és év végéig együtt fogunk maradni. És akkor te elismered, hogy jobb vagyok nálad a kapcsolatok terén - vigyorodtam el.

Reg
Meglepett hogy így belement. Vagyis ha jobban belegondolok, mégsem. Az egoja mindig is mindennél fontosabb volt neki, egy ilyen miatt kár lett volna veszítenie belőle ...
-Megegyeztünk! - bólintottam vigyorogva, majd tovább is indultunk a Nagyterembe.

Lysander
A fejemben végig csak az előbbi pörgött.
Ahogy sétáltunk, a fiúra pillantottam.
- Miért pont Wissberger? - kérdeztem tőle felvont szemöldökkel.

Reg
Vállat vontam.
-Ő tűnik a legnehezebb prédának az egész suliban - feleltem egyszerűen -Mellesleg, ha össze is jön, megnéznélek titeket együtt. - vigyorodtam el újból.

Lysander
Újra előre fordultam, gondolkodtam, majd elmosolyodtam.
- Legalább helyes srácot találtál nekem - vigyorogtam a fiúra.